„A legfontosabb találkozásokat a lelkek előre megbeszélik egymással, amikor a testek még nem is látták egymást.” (Coelho)
**********************
– Szia!
– Na helló! Te lány vagy?
– Szerinted?
– Hát így test nélkül… Na, mindegy. Jó lenne tudnom a súlyod.
– Semmi, „Hogy vagy?” „Mizujs’?”. Durr bele, mi?
– Figyelj, izgulok! Szóval dagi vagy, vagy egyszálbél?
– Most tényleg fontos ez? Édesem, nem arról volt szó, hogy egyeztetük? Azt sem tudom, hogy kivel beszélek, erre „hány kiló vagy, cica?”. Nekem csak azt üzenték, hogy egykor meeting.
– Na, és egy van. Szóval?
– Mi szóval?
– Hány kiló vagy?
– Jelen pillanatban egy sem. Tudod: lélek, testetlenség, lebegés, nincs súly. Éteri világ, csillagom.
– Jó, de amikor hazamész?
– Ez az otthonom, az csak munkahely.
– Itt laksz? Most komoly? És mit csinálsz, ha szabin vagy? Van itt Netflix? Vagy csak úgy lebegsz?
– Nem hiszem el, hogy a magánéletemről dumálunk. És ha lebegek, akkor mi van? Szeretek lebegni. A csajok lebegősek. Egyébként meg olvasok. Csak lapozni nehéz.
– Hogy hanyatt ne essek!
– Hogy, te kis észlény?
– Ja, tényleg.
– Na jó, egyeztessünk szépen, csillagom, és megyek vissza dolgozni.
– Jó, de tényleg tudnom kell, hogy mekkora vagy.
– Szállj már le a testemről! Mi itt lelkezünk, nem húskodunk.
– Nem szállok. Értsd meg, ez nekem tök új, és nem akarom elrontani.
– Mit?
– A találkozónkat.
– Te figyelj! Te kezdő vagy? Mióta csinálod ezt?
– …
– Ohó! Te tök zöldfülű vagy. De cuki! Húha! Hát erre nem is gondoltam.
– És akkor mi van, ha újonc vagyok? Még nem egyeztettem senkivel korábban. Az előbb szóltak rám, hogy tali van veled. Azt sem tudom, hogy minek ez az egész. Csak azt mondták, hogy lesz egy igencsak fontos közös jelenetünk és azt előtte mindenképpen egyeztetni kell.
– Jó, bocs! Akkor egyeztessünk! Én nem tudom pontosan, mi a jelenet, de ahogy nézem, tényleg komoly lesz. Talán szerelmes leszek beléd, cukikám.
– Hát nem tudom…
– De, tuti. Akkor szokott ilyen lenni. Tudod: a legfontosabb találkozásokat a lelkek előre megbeszélik egymással. Mutasd a fényképet!
– Mi van?
– Hogy tudjam, milyen vagy.
– Hogy a fenébe hordozzak így magammal fényképet? Vagy lehet, csak nem figyeltem oda a tanfolyamon? Basszus, a tanár mindig mondta, hogy szétszórt vagyok. Pontosabban úgy fogalmazott: szétoszló. Szóval nincs nálam fénykép. Bocs! Tényleg nem tudtam, hogy kell.
– Nem kell, de azért segíti az egyezetetést. Mert mi van, ha véletlenül a szomszédhoz mész oda? Vagy a gyros-os csajhoz? A végén összekuszálod az egészet. Meg aztán jó lenne tudni, hogy helyes vagy-e. De semmi para, csak vacak egy évem volt. Jót tenne a lelkemnek.
– Mármint, hogy… mi van? Kicsit összekavarodtam. Te már lélek vagy, nem? Vagy még van egy külön kicsike is? Jó ég, én tényleg nem tudok semmit.
– Akkor lehet, hogy nem a szeretőd, hanem a tanárod leszek. Olyan ember, aki döntő befolyással lesz az életedre. Mondjuk irodalmat tanítok majd neked, te meg híres író leszel… Jaj, de jó! Azt nem tudod, hogy mikor találkozunk? Az emlékeztető hiányos volt.
– De. Ma este, tizenegy óra huszonháromkor.
– Aha. Oké! Megjegyeztem. Azért ez izgis. Egy zöldfülűvel egyeztetek. Biztos fiatal vagy. Legközelebb hozz képet, jó?
– Aha! Oké! Azért a helyszínt is megdumáljuk?
– Persze. Én este egy buliba megyek.
– Oké. Én is. Macika bár a körúton.
– Ez lesz az.
– Neked van fényképed?
– Na, mi van? Érdeklődik a fiatalság?
– Hát igen, meg a testsúlyod is számít.
– Fúj! Ennyire nem lehetsz bunkó.
– De nem azért. Csak tudom kell, hogy kit…
– Ne is folytasd! Te meg én? Ma este? Azt hittem romantika lesz előtte, udvarlás, lelki összefonódás, nem húst húsba azonnal. Ezt nem hiszem el! Én szerelmes leszek…
– De…
– Ne szólj már közbe! Én szerelmes leszek, téged meg a testsúlyom érdekel. Hát nem vagyok valami szerencsés, basszus! Mert egy molett csaj már nem is számít, mi?
– De, csak a tested…
– Mi van a testemmel?
– Nekem azt írták, hogy összefutunk…
– Igen…
– Megismerkedünk…
– Jó…
– És ABBÁ-ra táncolunk éppen, a Dancing Queen-re, amikor hülyén hadonászva véletlenül meglöklek….
– Igen? Te huncut! És?
– … és kiverem a fogaid. Négyet. És ez egy lánynak, hát asszem fontos…
– …
– Tudom, hogy hülyén hangzik, de tudni szeretném, hogy mekkorát lökjek, nem akarom elszúrni.
– …
– Most mi van? Megsértődtél?
– Na jó. Este találkozunk. Egyébként meg menj a francba!
– Hogy?
– Akárhogy.
