1922

Írta vlorant

Dátum: 2020-07-27
"

TovábB Olvasok!

– Csillagom, mi legyen? – kérdezte a férfi.
– Akkor szépen most bemész és elintézed – válaszolt az asszony.
– De a többiek nem mind akarják. Ellenkezés lesz.
– Édes hites uram, én téged nagyon szeretlek és becsüllek, és tényleg, az életemet is odaadnám érted, de – és ezt most tiszta szeretetből mondom – soha többet nem jönnék haza a helyedben, ha ezt nem intézed el.
– Emerencia, szívem, én szeretném…
– Igen, de most ez egy kicsit kevés. Felveszed a kétsoros zakódat, kitisztíttattam a lánnyal, zselével beállítod a hajadat, aztán rá a kalap, kisétálsz a körútra, beülsz a fiákerbe és addig haza nem jössz az ülésről, míg ez el nincs intézve.
– De a többiek…
– Gizi, Sára, Margit és Mária is pontosan ezt szeretnék, nemrég teáztam velük. Szóval ne csak aggódj a többiek miatt. Jobb, ha nem tudod meg, hogy ők mit kapnak otthon, ha felsülnek.
– De asszony…
– Pali, ezt így ne is folytasd, mert most éppen ott tartasz, hogy kénytelen vagy a házmesternél aludni, és az már így is biztos, hogy vasárnapra nincs kacsa.
– Értsd meg, félek.
– Mitől, drágám?
– Az egésztől. Akkor mi lesz, ha ez valami fura dolgot indít el?
– Hát akkor az lesz, hogy fura lesz a világ. Volt már ilyen. Fura volt, aztán megszokott lett. Amennyire tudom, mindig így van ez az új dolgokkal, de te vagy a férfi, te ezt jobban tudod.
– Ez azért meredek. Hova vezethet? Villamosvezető, meg orvos, meg a fizetés?
– Mi van a fizetéssel, Pál?
– Megemelik.
– Volt emelés, és nem szóltál nekem? Meg ne tudjam, Pál, mert bajba kerülsz.
– Nem nekem volt, hanem… tudod: az lesz, ha így mennek a dolgok.
– Pál, ne idegesíts!
– Ne hívj Pálnak, az félelmetes.
– Az milyen félelmetes lesz, ha dolgavégezetlenül jössz haza.
– Emerencia, ezt én nem tűröm! Én vagyok a ház ura.
– Pali, Pali, Pali. Most ideges vagy, kicsit félsz. Nem tudod, mit beszélsz, ezért nem haragszom rád. Tényleg. És te vagy a ház ura. Hát ki lenne más? Én pedig a ház asszonya vagyok. Jó?
– Jó.
– Na, Pali, vegyél egy nagy levegőt! Úgy! Lesz este sör, meg csináltatok a lánnyal malacot, jó?
– Jó.
– És jól jegyezz meg valamit. Kint, a lépcsőházban és azon túl te a ház ura vagy, jó?
– Jó, Emerencia, jó.
– És amikor itt vannak az urak és a hölgyek, beleértve a retkes Oltoványiékat is a szomszédból, akkor is te vagy a ház ura, jó?
– Jó.
– De amikor egyedül vagyunk – a lány persze nem számít –, tehát amikor kettesben vagyunk, Pali, akkor kérlek, tudd, hogy hol a helyed, mert ideges leszek. Tudd, hogy a világ rendje mindig is ez volt és ez lesz. Kint te vagy az úr, bent meg én. Ettől van egyensúly. Ahol nincs így, ott rossz a világ. Szóval kérlek, ne játszd meg itt magad, hanem vedd a kalapod, és legalább egy kicsit billentsd helyre a mérleget, hogy jól aludjak és így te is jól aludj! Megteszed ezt nekem, édes kis feleségednek, Pali? És próbáld meg kitalálni, hogy melyik választ várom tőled.
– Meg, Emerencia.
– Édes, drága uram! Most adok egy csókot és nagyon várlak haza. Ügyes legyél!
– Igen… szeretlek.
– Én is, Pali, én is!

***
/1922, Magyarországon kihagyják a menyasszony házassági esküjéből azt a kifejezést, hogy „mindenben engedelmeskedik férjének”./

Share This