Oldal kiválasztása

NapLóránt

Blog | Írások | Novellák | Gondolatok

Szavak, helyek

A szavaknak helyük van a világban. Az élet első fele főként arról szól, hogy a megfelelő szóval kitömjük ezeket a helyeket, mintha azok rések lennének egy folyton szakadozó hártyán, melyet minden áron meg kell foltozni, mert ha túl nagy lesz a hasíték,...

bővebben

Jártamban-keltemben: Puskin utca

Éppen a Puskin utcában lődörögtem, amikor emlékeim között felderengett a néni. Felnéztem a házra, melyet annyi éven át bámult, de ahogy akkoriban ő, úgy én sem láttam ott semmit és senkit. Húsz éve történt, akkortájt sokat jártam arra. Az öregasszonyok időtlen ruháját...

bővebben

Apám egykor (hommage a JA)

Éjféltájt alig mozdult a levegő, a Vigadó tér vaskerítésének jelentéktelen íve mentén vibrálni látszott a márvány. A nappal ereje súlyos, párás bélyegzőt nyomott az éjjelre, mintha attól félt volna, hogy a holnap megtagadja tőle testvérségét és új rendet...

bővebben

Az Oktogonon

Az Oktogonon vártam unokaöcséimet, öt és három. Két huszonegyedik századi. Októberi meleg vetkőztette a népet. Jólesett volna egy csavaros fagyi, de megvártam vele a kölyköket. Egy srác állt meg mellettem. Lábához támasztotta táskáját, kizipzárazta és kotorászni...

bővebben

A fa alatt

Tegnap megnéztük. Remek volt, pedig szinte nem szólt semmiről. Legalábbis semmi újról.  Hát igen, gondolataink határoznak meg minket, másokat, az éltünket és mások életét. A film története (nem lelőve a poént, mely aprócska, előre látható, viszont...

bővebben

A boldogság a nőké

Úgy tűnik, a boldogság a nőké. Egy barátommal beszélgettem egyik kedvenc témámról, a boldogságról. A srác nevetett és nem vett komolyan. Én ezt nem értem. Úgy tűnik, mintha a boldogság témaköre kizárólag a nőkre tartozna. A boldogsággal és hasonló...

bővebben

Walden, avagy ha nem adsz egy pofont…

H. Thoreau Waldenjét olvasom. Kezemben a könyv, egy erdőbe képzelem magam, pedig a buszmegállóban állok. Mellém lép egy öreg, és mielőtt menekülhetnék, megszólal: Ha nem adsz egy pofont, akkor adok egy pofont. Hát akkor most hogyan vonuljak ki a...

bővebben

… így esett csapdába, ahonnan már nincs kiút

Már bele is sétált, de még nem vette észre. Persze ettől csapda egy jó csapda: láthatatlan. Az áldozat olvas, és ez remek. Ez volt a terv. Minden szó, minden betű egyre mélyebbre húzza a láthatatlan hálóba, mely éppen itt, ebben a jegyzetben született meg...

bővebben

Pálpusztai

– Maga szereti? – kérdezte valaki a hátam mögött. – Tessék? – Maga tényleg szereti a pálpusztait? – A legbüdösebb sajt, naná, hogy szeretem – válaszoltam a vállam fölött. Nem volt jó kedvem. Késésben voltam és a közelgő estéhez sem fűlött igazán a fogam. –...

bővebben

Álombolt

Az üzlet üres volt, a polcok helyett csak képernyők világítottak a falakon. Modern bolt, modern áruk, nem kellenek ide tárgyak. A nő csendesen nézelődött egy ideig. Tulajdonképpen arra várt, hogy végre valaki megszólítsa. Nem szerette, ha semmibe veszik, de persze azt...

bővebben

Varga Lóránt

GDPR

7 + 7 =

Share This