Újévi kívánság

Írta vlorant

Dátum: 2020-01-04
"

TovábB Olvasok!

– Ne fordulj meg! Ha megfordulsz, bajba kerülsz.
– Hol vagyok?
– Ahol évente legalább egyszer mindenki megfordul.
– Centrifuga!
– Te évente egyszer bemászol egy centrifugába?
– Mondjuk nem. Akkor hol vagyok?
– A Föld bolygón. Ember vagy, nem?
– Várjál, már nem is tudom!
– Ember vagy, ne erőlködj! A lényeg, hogy most, az új év hajnalán kívánhatsz egyet.
– Akkor te biztos aranyhal vagy.
– Te meg hülye.
– Sosem tagadtam. De tényleg aranyhal vagy? Mondd, hogy szaporodsz? Van lány aranyhal is? Vagy te vagy a lány?
– Na, lendüljünk ezen tovább! Szóval kívánhatsz egyet.
– Bármit?
– Bármit.
– És teljesíted?
– Azt nem mondtam. De meglátom, mit tehetek. Tudod, a kívánságteljesítés nehéz műfaj. Csak profik dolgozhatnak benne. Mert ezer helyen csúszhat szét a dolog…
– Jó, én azt kívánom, hogy te legyél a halam, és annyit kívánhassak amennyit csak…
– Be fogod a kicsi szád! Ilyet nem teljesítek. Látod, ez a baj veled, emberrel, azonnal többet akarsz, mint ami van. Persze nem tehetsz róla, de akkor is. Fárasztó veletek. Egyébként nem is fogsz emlékezni arra, hogy mi találkoztunk.
– Nem?
– Nem.
– Akkor minek?
– Hát hogy kívánhass. Attól még örülni fogsz, ha majd jövőre teljesítem.
– Aha. Értem. Szóval ilyesmit kéne, hogy kocsi, meg pénz, meg párkapcsolat, meg leszokok a csokiról?
– Hát átlagban ez szokott lenni.
– És teljesíted?
– Nem nagyon.
– Miért?
– Mert lényegtelen dolgokkal nem foglalkozom. Tudod te, hogy milyen frusztráló dolog, ha bármit megtehetsz, mégis három kiló nutellát kérnek tőled? Szóval az ilyesmikkel nem foglalkozom.
– Remek. Akkor minek kívánjak?
– Mert, ha tényleg jót kívánsz, akkor nekilátok és megkapod.
– Ha neked tetszik?
– Persze. És ha meg lehet valósítani.
– Milyen aranyhal vagy te?
– Amilyen ember te. Na? Kívánunk valamit?
– Tudod mit? Én jó ember vagyok. Azt kívánom, hogy az emberek között legyen béke és megértés.
– Az nem lesz.
– Mi?
– Soha nem lesz közöttük béke. Amíg létezik az „enyém” és az „övé”, addig lesznek, akik utálni fogják egymást. Kívánj mást!
– Jó. Akkor azt kívánom, hogy legyen mindenki egyenlő.
– Nem jó. Az emberek között nincs egyenlőség.
– De van.
– De nincs.
– De mind emberek vagyunk.
– Az nem egyenlőség, hanem azonosság. A kettő nem ugyanaz.
– De egyenlők vagyunk. Születünk, meghalunk.
– És itt vége is. Vannak gazdagok és szegények. Ez tény.
– De ne legyenek! Ezt kívánom.
– Sajnos nem akarlak kipusztítani benneteket. Csak így lenne megoldható. Mert egyébként vannak gazdagok és szegények. Van, aki azért hal meg, mert annyit eszik, hogy nem bírja, és van olyan, aki éhen hal. Ez van. Ne tagadd le! És vannak szépek és csúnyák.
– Te tényleg aranyhal vagy? Hogy mondhatsz ilyet?
– Reális aranyhal.
– De mindenki szép valakinek.
– Ne áltasd magad! Vannak szép emberek és csúnyák. Van, aki senkinek sem tetszik. Van, aki majdnem mindenkinek. És vannak egészségesek és betegek. Olyanok, akik jövőre tízévesen meghalnak, csak mert influenzások lettek, és olyanok is vannak, akik soha nem leszenek betegek és száz évig élek pedig a fülükön is cigarettát szívnak. És vannak okos emberek és buták.
– De mindenki egyformán gondolkodik.
– Nem. Van, aki nem tud gondolkodni. Vagy, mert nem tanult meg, vagy mert az agya nem elég hozzá. És vannak erősek és gyengék, és vannak szerencsések és pechesek. És vannak kedves emberek és gonosz emberek.
– De miért mondasz ilyet? A gonosz azért gonosz, mert a múltja… mert gyerekként…
– De attól még gonosz. Ne áltasd magad! Gonosz. És van olyan, aki kedves. Nem vagytok egyenlők és soha nem lesztek azok. Persze távolról nézve egyformák vagytok. De egymás között nincs két egyforma. Aki ezt tagadja, az hazudik magának.
– Akkor mi a fenét kívánjak?
– Javaslom, hogy valami személyest. A világbéke nem jön be, hacsak nem intézek el nektek egy jó kis idegen megszállást, mert akkor persze összefognátok egymással. De gondolom, nem akarsz a bolygódnak egy közepes mértékű rabszolgaságot.
– Inkább nem.
– Akkor maradj a saját házad táján!
– Jó. Akkor azt kívánom, hogy jövőre ne legyek szomorú.
– Nem fog menni. Néha mindenki szomorú. Ha van jókedv, akkor van rosszkedv is.
– Akkor azt kívánom, hogy teljesüljenek a céljaim.
– Oké. Ez menni fog. Mik a céljaid?
– Ja. Ezen még nem gondolkodtam.
– Akkor mégsem fog menni. Ha nincs cél, nem tudok mit megsegíteni.
– Akkor cél kell. Azt kívánom, hogy legyen célom!
– Nem fog menni. Én nem fogom helyetted eldönteni, hogy mit akarsz. Nem vagy te robot. Persze nekem könnyebb dolgom lenne. Letölteném az agyadba a cél-szoftvert… istenem, de jó lenne!
– Jó, figyelj! Akkor azt kívánom, hogy… nem tudom.
– Autót nem kívánhatsz! És nyaralást sem. Ezeket unom.
– Jó, akkor tényleg nem tudom. Hagyjuk a fenébe!
– Várj! Azt akarod, hogy vége legyen?
– Mi?
– Kampó, nyissz, finitó! Ha véget akarsz vetni neki, azt el tudom intézni.
– Atyaég! Te valami perverz, kaszás aranyhal vagy?
– Nem, de a befejezést tök könnyen el tudom intézni. Egy kis betegség, egy kis baleset, vagy depresszió. Nagyon kreatív tudok lenni, és mivel elég ritka kívánság, hát még kedvem is lenne hozzá.
– Nem!
– Dehogynem. Ez tényleg kreatív kívánság…
– Mondom: nem! Nem akarok meghalni. Nem akarom, hogy vége legyen!
– De hát nincs egyenlőség.
– Nem baj.
– Vannak szépek és gazdagok és okosak és ostobák. És nincs egyenlőség.
– Nem baj.
– De vannak betegek és egészségesek és főleg a szegények betegek és a gazdagok egészségesek.
– Nem baj.
– De nem biztos, hogy lesz kocsi. Meg talán szerencséd sem lesz. Ilyen kívánságok mellett talán mégis jobb lenne befejezni.
– Nem baj. Én élni akarok.
– De a célok talán nem jönnek össze.
– Élni akarok.
– De talán egy egészen szar éved lesz. Ha akarod, el is intézem neked.
– Akkor szemét vagy, de nem baj, én élni akarok!
– De ha nem nyúlok bele, akkor nem tudom, hogy mi lesz legközelebb, amikor találkozunk.
– Én sem. Majd megnézzük együtt. Akkor talán már lesz célom is.
– Hadd csináljalak ki!
– Nem! Utoljára mondom: élni akarok.
– Úgy is, ha talán rossz lesz?
– Úgy is!
– Úgy is, ha talán jó lesz?
– Úgy is.

– Oké. Ezt el tudom intézni.
– Mit?
– Hogy ne feledd el.
– Mit?
– Hogy élni akarsz. Ha vacakul mennek a dolgok, eszedbe fogok jutni. Csiribí!
– Az mi?
– Az admin jelszavam a géphez.
– Te tényleg aranyhal vagy? Vagy esetleg sellő?
– Na, pá! Jövőre valószínűleg találkozunk.
– Csaj vagy? Fiú?
– Hagy már békén!
– Randizunk?
– Azt sem tudod, hogy mi vagyok és elvinnél egy körre?
– Lehet?
– Nem! Perverz! Még jó, hogy erre nem fogsz emlékezni. Na, szevasz!
– Helló!
– Ja, és mivel ilyen jót beszélgettünk, adok még egy bónuszt is a kívánságod mellé.
– Tényleg? Mit?
– Egy jótanácsot: Röhögj magadon minél többet! Az nagyon sokat segít!
– Oké!
– Figyeltél? Azt mondtam, hogy magadon, ne máson.
– Jó, oké. Mikor van a szülinapod?
– Mi?
– Szereted a csokit?
– Na, húzz innen!
Share This