Nem kell hozzá más. Most látszik, hogy nem kell hozzá más, mint egy kis csavar. Egy kis semmiség, egy apró csúsztatás, vagy még az sem, egy hajszálnyi átfogalmazása a dolgoknak, és ha ez megvan, ha ez sikerül, ha elég sokan elhiszik, akkor van esély. Most látszik....
Reggel 6.13-kor csörgött az óra. Mindig akkor csörgött. Három hetente cserélt benne elemet, nehogy késsen és persze minden este újra beállította a pontos időt. Félig az álomban rekedt, de ez ismerős érzés volt. A lényeg, hogy most fel kell kelni, bármennyire is...
– Nagyi, én be vagyok szarva. – Örülök, hogy őszinte vagy velem, Piros, és én tudom, hogy „te nem vagy szarvas”. De remélem, tudod, hogy denevér sem vagy. – Mondom: be vagyok szarva. Nagyi, kélek, tedd be a hallókészüléked! … Azt mondtam, hogy tele a pelus. – Ó! … Te...
Csak úgy lógatták a lábukat a semmibe. – Ne vegyük le a cipőt? – kérdezte a lány. – És ha leesik? – sandított rá a fiú. – Akkor majd mezítláb megyünk haza. Tavaszi szél fújt, de meleg volt, mintha nyári lenne. – Nincs ahhoz egy kicsit hideg? Tavasz van. A lány vállat...
A lent közölt levelet jóval a változások után találták meg egy páncélszekrény mélyén. Ősi módon, kézzel íródott. "Ez az én ajándékom. De mielőtt szabadjára engedném a felfedezésem, mely remélem, nem a világvégét, de a világ újjászületését hozza, el kell magyaráznom,...
Még soha nem járt cipésznél. Ez olyan régi dolog, de az apja befizette az élményre, mert szerinte mindenkinek kell egy rendes cipő, és persze Oli bácsi is megérdemel ügyfeleket. Belépett a boltba, mely különleges illatot árasztott. Nem volt büdös – bőr, ragasztó és ki...
– Az ölőbolygóra szeretnék… nem tudom, hogy jó helyen járok-e. – Abszolúte. Mi mutatjuk meg az ölés élményét és soha nem fogja elfelejteni. – Aha! Értem. És hogy megy ez? Most ad egy kést, vagy valami bárdot… – Ne kapkodjunk, kérem! Elsőként az elmélet, és csak aztán...
