Hárman sétáltak. Egy fiatal pár és egy öregember. Lassú volt a tempó, de ezt egyikük sem bánta. Jótékony esőt ígértek a felhők a többnapos kánikula után. A bekötőútról elérték az erdőt. Az öreg megállt, körbenézett, majd egy megtermett tölgy felé biccentett. – Itt...
– Akkor a terv világos mindenkinek? – kérdezte a csapat vezetője. Egy ideig nem szólalt meg senki. Többen izzadt tenyerüket törölgették, mintha veszélyes tornamutatványra készültek volna, de ebben a tornamutatványban nem voltak szaltók és bukfencek, de annál több volt...
– Na jó, figyelj! Itt a cukor, a mandulaliszt meg a tojás kimérve… fiam, te figyelsz? – kérdezte EmEs a cukrászmester. Kezében úgy lebegett a fakanál, mint valami karmesteri pálca. – Igen, figyelek – bólintott a kölyök, aki már nem volt kölyök és valójában régen...
– Nos, fiatalúr, felkészült a felnőtté válásra? – Azt hiszem, igen – bólintott a kölyök némileg bizonytalanul. – Helyes, helyes – mosolyodott el a férfi. Amolyan hivatali mosoly volt, nem az előtte ülő fiúnak szólt. – Akkor hamarosan nagykorúvá teszem. Csak egy...
Hogy a terv legfontosabb emberét a barátjának tudhatta, azt tiszta szerencsének tartotta. Hogy Auguszta az a nő volt, aki mellett megéri leélni egy életet, már a sorskérdés kategóriájába sorolta. Az is a sors ügymenetébe tartozott, hogy ennek a két embernek...
– Minden ember ember, nincs kivétel – mondta a Mester. Már egy órája sétáltak a tanítvánnyal. A Mester néha füttyentett egyet, mire Mimike befejezte az aktuális szaglászást és csatlakozott hozzájuk. – Igen, de azért csak van valami különbség közöttük. Itt van például...
A főnök úgy rohant, hogy majdnem orral nyitotta ki a labor ajtaját. A többiek persze már mind ott voltak. Az egész csapat. Húsz ember bámult a falnyi méretű kijelzőre. Egy pisszenés sem hallatszott. – Lekéstem? – Hát te aztán nem kapkodod el a dolgokat – válaszolta a...
