Pálpusztai

Írta vlorant

Dátum: 2018-09-30
"

TovábB Olvasok!

– Maga szereti? – kérdezte valaki a hátam mögött.
– Tessék?
– Maga tényleg szereti a pálpusztait?
– A legbüdösebb sajt, naná, hogy szeretem – válaszoltam a vállam fölött. Nem volt jó kedvem. Késésben voltam és a közelgő estéhez sem fűlött igazán a fogam.
– Az angol Büdös Püspök onnan kapta a nevét, hogy négyhetente egy Büdös Püspöknek nevezett körteborba mártják. Na, az tényleg büdös. Falat lehet vele bontani, de komolyan. Jóféle büdös, de ölni lehet vele. Ehhez képest a pálpusztai csak illatos rózsaszag.
Hátrapillantottam. Idős bácsi állt mögöttem. A kosaram tartalmát firtatta leplezetlen kíváncsisággal, és ez most kifejezetten zavart. Néhány sör volt benne, kenyér, egy üveg bor – ajándék lesz – és a Pálpusztai. Rossz ízlésű alkoholistának tart, az már hétszentség.
– Én akkor is szeretem – válaszoltam kurtán, és újra a kassza felé fordultam.
Az öreg nem hagyta annyiban: – Ne szégyellje, szerintem is finom sajt, csak nem elég büdös. Heller Pál sajtkészítő adta a nevét. Innen a Pál. A „pusztai” csak a romantikus hangzás miatt került oda. Nincs is olyan, hogy Pálpuszta. – Kuncogott.
Nem fordultam meg.
– Viszont már százhúsz éves. A Büdös Püspök meg csak alig ötven, ki tudja, ha egyszer megfürdik, lehet, hogy veszít a szagából. Csak azért mondtam, hogy tudja, mit eszik – mondta még az öreg, és többet nem szólalt meg.
Azóta is sajnálom, hogy nem voltam beszédesebb kedvemben.
Szeretem a sajtokat.

Share This