– Ne fordulj meg! Ha megfordulsz, bajba kerülsz. – Hol vagyok? – Ahol évente legalább egyszer mindenki megfordul. – Centrifuga! – Te évente egyszer bemászol egy centrifugába? – Mondjuk nem. Akkor hol vagyok? – A Föld bolygón. Ember vagy, nem? – Várjál, már nem is...
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ebben a kis írásban számomra ismét a „szövegkörnyezet” a lényeg. Mert nem tudjuk, hogy kik a szereplők, mit tettek és miért tették azt amit. Ha véleményt formálunk, akkor azt a sötétben tapogatódzva tesszük meg, mégis hiszünk benne....
Mindig is foglalkoztatott a kérdés: Egy író meg tudja-e "mozgatni" az olvasók tudatosságát egy íráson belül? Itt erre teszek kísérletet. 4 sík épül egymásra, mint valami béna, irodalmi piramis: csúcsra fel, csúcsról le. Élveztem, amikor írtam, és remélem az olvasása...
Hajótörést szenvedtem. Életemben először és nem biztos, hogy utoljára – mostanában spórolok a véglegesnek tűnő kijelentésekkel, hiszen eddig azt is tudni véltem, hogy mit jelent számomra a Karácsony. Évek óta mindig ugyanazt a tervet követjük. December tizedike...
Hajótörést szenvedtem. Életemben először és nem biztos, hogy utoljára – mostanában spórolok a véglegesnek tűnő kijelentésekkel, hiszen eddig azt is tudni véltem, hogy mit jelent számomra a Karácsony. Évek óta mindig ugyanazt a tervet követjük. December tizedike...
– Mikor indulunk? – kérdezte Ágnes. – Még kaját kell csomagolnom. – Nem tudom, szívem. Azt sem, hogy hova megyünk – vont vállat János, kikászálódott a kádból és törölközni kezdett. – Most komolyan megfürödtél? Minden utazás előtt pancsolsz vagy fél órát, én meg közben...
