Ha talán adna egy csokit? Mogyorósat. Jó, ez egészen jó terv. Vesz egy csokit. Várjunk csak! Mennyi pénze van? Mert ugye, pénz nélkül nincs csoki, és csoki nélkül talán nincs csók sem. Márpedig csók kell! Persze előbb ölelés lesz. Az már megy. Vagyis ment egyszer,...
Minden reggel egy idézettel kelt. Szerette az idézeteket. Valahogy utat mutattak neki. Nem minta hajlamos lett volna az eltévedésre, de ezek az apró kis bölcsességek mégis biztonságot adtak az egész napra. Kiitta a kávé maradékát, és felkészült a húzásra. Önmaga...
– Mester, szeretnék nem gondolkodni. – Én is, fiam, én is. – De Mester, hiszen a gondolataink visznek minket tévútra, nem? – Hát azok odavisznek, oda is. De persze a tévút egy tág fogalom, ugyebár? – Akkor mit csináljak, ha nem akarok tévúton járni? – Ez egyszerű, kis...
Két évig állt kint. Minden nap délelőtt tíztől, amíg le nem ment a nap. A szünnapokat az időjárás adta, nem valami főnök. Ez egyrészről jó volt, mert ezzel a főnökkel nem lehetett vitatkozni. Viszont pont ezért utálta néha. Kemény volt és néha kegyetlen, hiszen – és...
– Mester, szeretnék nem gondolkodni. – Én is, fiam, én is. – De Mester, hiszen a gondolataink visznek minket tévútra, nem? – Hát azok odavisznek, oda is. De persze a tévút egy tág fogalom, ugyebár? – Akkor mit csináljak, ha nem akarok tévúton járni? – Ez egyszerű, kis...
Két évig állt kint. Minden nap délelőtt tíztől, amíg le nem ment a nap. A szünnapokat az időjárás adta, nem valami főnök. Ez egyrészről jó volt, mert ezzel a főnökkel nem lehetett vitatkozni. Viszont pont ezért utálta néha. Kemény volt és néha kegyetlen, hiszen – és...
Mellém úszott. Valójában mellém lebegett. A kissé büdös gyógyvíz mocsárra emlékeztetett, melyben iszonytató lények tanyáznak. Én voltam az egyik legiszonytatóbb. A bácsi úgy méregetett, mintha éppen csirkét mustrálna a hentesnél. Kissé félrebillentett fejjel...
